Minden évben elérkezik a mindenszentek és halottak napja, amikor tisztelettel és kegyelettel emlékezünk elhunyt szeretteinkre, valamint azokra, akik már nem lehetnek közöttünk.
Számunkra, vasútbarátok és a vasúti múlt ápolói számára különösen fontos, hogy minden esztendőben megemlékezzünk az elhunyt vasutas dolgozókról is. Hagyományainkhoz híven ilyenkor felkeressük a magyar vasút történetét és fejlődését meghatározó személyiségek végső nyughelyeit is. Így minden évben ellátogatunk Budapesten, a Farkasréti temetőbe (40-1-1/2), ahol Dr. Verebély László villamosmérnök, műegyetemi tanár nyugszik, a Verebély László Vasúttörténeti Egyesület névadója is egyben.
Verebély László 1883. augusztus 27-én született Budapesten. 1906-ban gépészmérnöki diplomát szerzett, majd az Egyesült Államokban folytatta tanulmányait, ahol villamosmérnöki képesítést is szerzett. Kandó Kálmán közeli munkatársaként részt vett az olasz államvasutak villamosításában, később pedig a hazai vasútvillamosítás egyik meghatározó szakmai irányítójává vált. A MÁV villamosítási osztályának vezetőjeként jelentős szerepet vállalt a Budapest–Hegyeshalom vasútvonal villamosításának előkészítésében és megvalósításában, valamint a bánhidai erőmű létrehozásában. 1929-től a Műegyetem professzoraként oktatta a mérnökgenerációkat, később az intézmény rektori tisztségét is betöltötte. Munkásságával maradandó nyomot hagyott a magyar elektrotechnika és a vasúti közlekedés történetében. 1959. november 22-én hunyt el Budapesten.
Nyughelyénél minden esztendőben meggyújtjuk az emlékezés lángját, tisztelegve életműve és a magyar vasút fejlődéséért végzett munkája előtt. Meggyőződésünk, hogy kötelességünk megőrizni azok emlékét, akik tudásukkal, munkájukkal és elhivatottságukkal hozzájárultak a magyar vasút történetéhez.
Múltunk ismerete nélkül nincs jövőnk. Emlékük legyen áldott, munkásságuk pedig maradjon példa az utánunk következő nemzedékek számára!
Írta: Kemenczei Róbert
Fontos mérföldkőhöz érkezett a Verebély László Vasúttörténeti Egyesület!
