Vasúti emlékezés történetében az elmúlt időszak mozgalmas volt a Zselic dombjai között.
2025-ben 125 éves volt a Szigetvár – Kaposvári HÉV. Tavaly nyáron emléktábla koszorúzással, vasúttörténeti előadásokkal megemlékezés volt Szentlászlón a Vasúttörténeti Emlékhelyen, amely Rácz Mihály gyűjteménye. November 09.-én – a vasútvonal megnyitásának évfordulóján – emléktábla avatással, műsorral, kiállítással színezett – ünnepség volt Szigetvár állomáson. December elején emléktábla lett elhelyezve egy különleges helyen, a Szigetár-Kaposvári HÉV Kaposgyarmat-Hajmás megálló-rakodó közelében, ahol a mai napig látható a vasút sínjei!
Áprilisban érkezett egy meghívó Mecsekerdő Zrt.-től a „szokásos” Almamelléki Kisvasút-napra. A „szokásosság” csak addig terjedt, hogy tudtam és készültem a jeles napra, hogy Kisvasút-nap lesz szülőhazámban, Almamelléken.
A meghívóban a 125 éves évfordulóra tervezett ünnepség szerepelt, amelyen Almamellék volt Szigetvár-Kaposvári HÉV felvételi épületén emléktábla elhelyezés, majd Sasréten a vasút múltjáról, építési környezetéről tartandó előadásokra hívták fel a figyelmet.
Gyönyörű, napsütéses idő volt szombaton, ahogy közeledtem az Almamelléki állomáson hatalmas tömeg fogadott, rengeteg autó, sok-sok ember, felnőtt és gyerek! Valóban vasutasünnep volt készülőben! A kisvasút folyamatosan közlekedett, kihasználva a felújított vasútvonal felénél kialakított vonatkeresztezési lehetőséget, ahol a két szerelvény ki tudta kerülni egymást. A kisvasút valamennyi személykocsija szolgálatban volt, a két C50-es mozdony szorgalmasan rótta a köröket kettő, illetve három kocsival.
A rendezvény nagy sikerű volt, a Mecsekerdő Zrt. tájékoztatása alapján 620 részvételi jegyet adtak el (kisgyerekeknek nem kellett jegyet váltaniuk!). A résztvevőket látva, úgy 1000 fő volt e csodálatos napon Almamelléken Sasréten. Nagy sikere volt a nemrégiben átadott 600 mm-es nyomtávval felépített hajtánypályának, amelyen 800 kört tettek meg az arra vállalkozók!
Almamelléken jelentős számú meghívott jelenlétében Ripszám István a Mecsekerdő Zrt. nevében beszédet mondott a 125 éves Almamelléki Kisvasút kialakulásáról, működésérő és jelenéről, majd felkérte a jelenlévő volt erdészeti igazgatókat és a még közöttünk lévő Biedermann unokát, hogy leplezzék le az állomás épületén elhelyezett emléktáblát.
Az ünnepség Sasréten folytatódott, ahol a meghívó szerint szakmai előadások a Kikerics Erdei Iskolában délután 13 órától különleges időutazásra hívtak. Szakértő előadóink segítségével bepillantást nyerhettek a vasút és a térség közös történelmébe:
• Majdán János: Vidéken kanyargó helyi érdekű vasutak
• Lepesi Zoltán László: Vasút a Zselicben – a Szigetvár-Kaposvár HÉV története
• Dr. Pavletits Péter: Keskeny nyomközön a Zselicben – Fejezetek a Biedermann-uradalom kisvasútjainak történetéből
• Simonné Dr. Pallós Piroska: Biedermannok száz éve a Dél-Dunántúlon
Az első előadásban a vasúti mellékvonalak kialakulásáról hallhattunk, amelyben nemzetközi kitekintéstől a hazai megvalósulásokig kaptunk részletes tájékoztatást. Az előadásban tanulságokat is vont le a professzor úr, mely szerint (idézve az előadásból):
Érvek, indokok voltak az építéskor-működtetéskor:
• Vállalati-gazdasági érdekek (cukorgyár, bánya, mezőgazdasági nagyüzem, feldolgozó)
• Járási székhelyek elérése
• Megyeszékhelyek elérése
• Nagyvárosok elérése
• Stratégiai (katonai) érvek
• Új szerep: a határok hálózati szétszabdalása
és ma:
• Eltűntek, közútra terelődött az áruszállítás
• Részben fennmaradt – kistérségi központok elérése
• Megyeszékhelyek elérése, döntően fennmaradt és kibővült
• Fennmaradt és kibővült a régióközpontok elérhetőségével
• Létezik, de senki nem figyeli
• Vicinálisok „nemzetközi” szerepe
Lehetőségek a vidéki, térségi közlekedésben – figyelembe véve a kialakításának körülményeit:
• törvényi szabályozás
• külső szakemberekkel helyi érdekeltségek feltárása
• nemzetközi közúti átmenő forgalom árszabályokkal vasútra terelése
• 30 évre szóló törzsrészvények kibocsátása helyiek és lejegyzők számára
• radikális tarifacsökkentés
Második előadásban a Szigetvár – Kaposvári HÉV történetét ismerhettük meg. Itt már megjelent a környék egyik legnagyobb birtokosainak – Biedermannok neve, tevékenysége. A vasútvonal 54 km hosszban átszelve a Zselic dombjait 1900. februártól november 8-ig épült, azaz alig kilenc hónap alatt hatalmas földmunkákkal, építkezésekkel megvalósult a Szigetvárt Kaposvárral összekötő vasútvonal.
A vasútvonalat elsősorban a helyi munkásokkal építették, helyi alapanyagokat használtak fel – pl. a homokot is egy helyben kialakított (Zöcske) homokbányából szállították. A vasútvonal láthatóan kitérőt tesz Almamellék felé, amely oka a Báró Biedermann Sasréti birtoka. A Biedermann család volt a vasút építésének legnagyobb finanszírozója, a részvénytársaság alapító értekezletén a báró úr ígéretet tett, hogy a következő évben keskeny-nyomközű „iparvasutat” építtet Almamelléki állomástól Németlukafáig, amely meg is valósult, de ez egy külön történet.
A vasút 1976. december 31-ig szolgálta az környék lakóit, mezőgazdasági termelőit. Jó kihasználtsággal közlekedő teher és személyvonatok koptatták a síneket. Az 1970-es évek elejéig a zselici vasút biztosította Pécs és a Balaton közötti személyforgalmat, a gőz, majd dízel mozdonyok 10-12 kocsival birkóztak meg a Zselic dombjaival. 1977 nyarán még pár vonat közlekedett Almamellékig, ahol elkészítették a „Kihajolni veszélyes!” című filmet.
A vasút megszüntetése még jobban elzárttá tette a településeket, rossz bekötő utak nehézzé tették és teszik a közlekedést az ott élők számára. A lakosságszám csökkenésének folyamata már a ’60-as években elkezdődött, amelyet a a vasút nemléte csak erősített. A vonal mentén lévő települések lakosságszáma 1900-ban (az építéskor) 12350 fő volt, ma 5800! Az építéskor Almamellék állomás a jelentős teherforgalom mellett egy közel ötezer fő lakosú térséget szolgált ki!
A vasútvonalra a környéken élők és a vasútbarátok méltóképp megemlékeznek, több helyen (Sántos – Kapos híd, Kaposgyarmat-Hajmás megállórakódóhely mellett – a volt vasúti átjáróban, Almamellék, Szentlászló és Szigetvár állomás épületein) emléktábla lett elhelyezve az elmúlt év folyamán.
A következő előadás Dr. Pavlevits Péter kutatása alapján a Biedermann birtokokon megépült kisvasutakról szólt.
A Biedermann család 1849-ben jutott hozzá az addig a Batthyányiak hatalmas birtokához – Pécs-Üszögpuszta és Mozsgó központokkal. A gazdálkodás hatékonyabbá tétele érdekében modernizálták a gazdaságokat és „iparvasutakat”, mai szóhasználattal keskeny-nyomközű vasutakat építettek.
Három vasútvonal épült ki:
• 1901-ben a Szigetvár-Kaposvári HÉV Almamellék állomásától Németlukafáig 7,2 km hosszban
• 1907-ben a mai Királyegyházán, a Magyarszentiván-Gusztávműve közötti lóvontatású kisvasút
• 1908-ban Szigetvár MÁV állomástól a Szentlőrinc-Nasice HÉV Okorág-Kárászpuszta állomásáig 14,37 km hosszban.
Almamelléki kisvasút
A kisvasút 600 mm-es nyomtávolsággal épült meg, kezdetben lóvontatással, majd 1906-ban beszereztek egy gőzmozdonyt a forgalom lebonyolításához. A kisvasút többször bővült.
• Szentmárton-pusztára 0,4 km
• Terecsenypusztára 4 km
• Sasrét vadászkastély 1 km
• Csikórét 2 km
• Klotz-gödör 2 km
A kisvasút szorgosan teljesítette feladatát 1955-ben dízel mozdonyt szereztek be, majd 1959-től személyszállítást is végeznek.
A „nagyvasút” 1976. december 31-i megszűnése törést okozott a kisvasút életében, fokozatosan visszaszorult a teherszállítás a vonalakon, amelyeket fel is szedtek, mára csak az Almamellék – Sasrét közötti vonalon van személyszállítás.
Az elmúlt években jelentős fejlesztésen, korszerűsítésen esett át ma már a turizmust kiszolgáló kisvasút. 2000 évben a volt MÁV állomáson erdészeti kiállítást nyitottak meg, 2017-ben korszerűsítették az almamelléki állomás vágányait, kocsi- és motorszínt alakítottak ki és az állomásépületet is felújították. Következő években átépítésre került a teljes vonal, magasperonokat, esőállóikat alakítottak ki.
Szigetvári kisvasút
1908-ban 600 mm-es nyomtávolságon épült meg a Szigetvártól délre eső területek kiszolgálására.
• Szigetvár – Okorág-Kárászpuszta 14,37 km
• Ranódfai vonal 8,6 km
• Elekmajor 1,683 km
• Péterfapuszta 0,391 km
• Galambospuszta 1,57 km
• Kárászpuszta 1,17 km
A fővonalon heti két alkalommal menetrend szerinti személyszállítás is volt. Ugyanakkor elsősorban a terményszállítás volt a feladat, mezőgazdasági áruk, illetve a szentegáti erdőből fa fuvarozás. A II. világháború után államosították a vasutat, amely Szigetvári GV néven végezte tovább a tevékenységét. Ez a vasútvonal is az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció áldozata lett, fokozatosan visszabontották a szárnyvonalait, majd 1980-as évekre teljes mértékben megszűnik a kisvasút.
A negyedik előadást Simonné Dr. Pallós Piroska professzor asszony a „Biedermannok száz éve a Dél-Dunántúlon” címmel tartotta meg.
A Biedermann család 1849-ben jutott hozzá az addig a Batthyányiak hatalmas birtokához – Pécs-Üszögpuszta és Mozsgó központokkal. Folyamatos korszerűsítések során virágzó, jól prosperáló gazdaságot alakítottak ki. Gazdálkodásuk példamutató volt Magyarországon és külföldön egyaránt.
A gazdálkodásukon túlmenően sokat tettek a környék felvirágoztatásában. Iskolákat, kórházat építettek, a falusi (pusztai) iskolákat üzemeltették is. Támogatták az egyházakat, könyvtárakat, az esetleges tovább tanuló gyerekeket is segítették.
Sok gyerekük volt, ezáltal a házasságaik révén szinte egész Európában rokonaik voltak, akik hozzájuk hasonlóan kulturális és helyi mecénásoknak bizonyultak.
A családot 1945 után megfosztották birtokaiktól jól működő gazdaságuk jelentős része tönkre ment. Emlékük elhalványult, pedig nagyon sokat tettek a környékükért. A mostani kutatások alapján fel kívánják eleveníteni tevékenységüket, eredményeiket.
Az előadások végeztével – és közben is – folytatódtak a Kisvasút-naphoz kapcsolódó programok. A Mecsekerdő ismét bebizonyította, hogy fontosnak tartja a természetet, a környezet megóvását, a turizmust, köszönet érte!
Írta: Lepesi Zoltán
Eladó a hányattatott sorsú Kaposgyarmat-Hajmás állomási őrház!
