Ahogy arról a napokban már beszámoltunk, Dalmandon átadásra került Győr-Veszprém-Dombóvári HÉV emléktáblája, amely a vonal több, mint 130 éve történt megnyitását ünnepli.
Kaptunk fényképeket Pálmai Ödöntől, az állomás tulajdonosától, és az elhangzott beszédek leirata is megérkezett. Az avató beszédeket mondta Dr. Stammné Juhász Luca Dalmand polgármestere, valamint Tarjányi Zoltán MÁV Pályaműködtetési Zrt. Pécsi Területi Igazgatóság TEB osztályvezető.
A végén nem kerekasztal beszélgetés végül nem volt, hanem Pálmai András tartott előadást a kerékpárút Tamási-Dalmand szakaszának engedélyezési és kiviteli terviről.
Alább, a polgármester asszony beszéde:
„Köszöntöm az ünnepélyen megjelenteket!
Az emléktábla annak a 130 évnek állít emléket, mely a község életében jelentős fontosságú volt és megalapozta a jelen eredményeit is.
Dalmand község még nem létezett akkor, amikor 1895-ben ideért a vasútépítés és december 30-i vasútavatás, de az Esterházy hitbizomány birtokrendszere jól működött, gazdasági termékei szállítási eszközre vártak, nagy mennyiségben képtelenség volt időre elszállítani azokat. A vasút előtti szállítási eszközök korlátozták a fejlett kapitalista termékek piacra jutását.
Az 1848/49 szabadságharc után és kiemelkedően az 1867 kiegyezés után nemcsak a vasút országos megjelenése és elterjedése, hanem a nagy uradalmak birtokszervezése is új utakra lépett. A tőkés bérleti rendszer megnyitotta az utat a mezőgazdaság fejlesztésére fordítandó pénzek bevonására, hasonlóan a helyi érdekű vasutak építésére, mely a tőkéseknek, a helyi közösségeknek és magánembereknek is lehetővé tette részvénytársasági formában a helyi érdekű vasutak megépítését.
III. Esterházy Pál birtokos alatt, 1861-től az uradalom jelentős része tőkeerős bérlőknek került átadásra, abban a 20 évben a bérlők nemcsak bérleti díjat fizettek, hanem jelentős beruházásokkal gyarapították a gazdaság értékét. Utóda, II. Esterházy Miklós kezdte saját kezelésbe visszavenni a birtokrészeket, majd IV. Esterházy Pál alatt óriási fejlődés indult el a gazdasági központban – Dombóváron – gazdasági vasút, közutak, hengermalom, lengyár, sertéshízlalda, öntözéses kertészet alakult. Alsó- és Felsőleperden Döry Vilmos, majd özv. Döry Vilmosné, Vásárhelyi Ernő, Döry József, majd a Honvéd Kincstár és utánuk újra az Esterházyak voltak a bérlők, illetve a gazdák.
A Győr – Veszprém – Dombóvár HÉV kereskedelmi miniszteri engedélye Kocsola-Dalmand vízállomására előírta 3 vágány létesítését, emeletes felvételi épület, állomási őrházak, áruraktár, nyílt rakodó, gabonaszín, pályafenntartási raktár, marharakodó, hídmérleg, és a személyzet számára komfortos létesítmények építését. Később létesült az állomásépületben posta- és távíróhivatal, takarékpénztár, állatorvosi munkahely, kereskedelmi hivatal is.
A két világháború között az uradalom megmaradt, sőt új irányítási és vezetésmódszertani rendszer is kialakult. A soproni központból irányított dombóvári kerületi felügyelősége intézőségi rendszert működtetett a birtokrészeken teljes hatáskörrel. Ennek műszaki felügyelőség része nemcsak az uradalmi birtokok beruházási, felújítási, karbantartási feladatait kezelte, hanem többek között utak és keskeny nyomtávolságú vasutak tervezését és kivitelezését is. Így épült meg Kocsola-Ódalmand vasútállomás – Felsőleperd – Alsóleperd keskenynyomtávolságú lórévasút 1922-ben, mely összekötésre került Dombóvári Gazdasági vasúttal is. Később megépült a Dalmand – Vörösegyháza – Gyulaji erdő állami erdei vasút is. Így a helyi vasútállomáson három vasútvonal csomópontja és átrakodási helye létesült.
A II. világháború után az Alsóleperdi, majd Dalmandi Állami Gazdaság határozta meg a vasutak működését és forgalmát, természetesen a hivatásforgalmú személyszállítás mellett.
1949-ben megalakult Dalmand község a Dombóvárból kivált Alsóleperd, Csáblény, Felsőleperd, Iharos, Kisleperd, Kőkút, Németdalmand, Ódalmand, Újdalmand, Vörösegyház településrészekből, így az 1951-es menetrendben már ezen a néven szerepelt a vasútállomás is.
Az 1960-as és 70-es években a közúti közlekedés megerősítése fokozatosan kivezette a vasúti szállítási igényeket, először a keskeny nyomtávolságú vasutak épültek le, majd szűntek meg, utána 1990. április 1-én a Tamási – Dombóvár mellékvonali szakasz is. A vasutasok innentől Dombóvárra és más településekre jártak dolgozni.
A községben a magántulajdonosok szorgalma miatt megmaradtak a vasúti épületek, emlékeztetve a gazdag múltra és a vasút, mint gazdasági tényező következtében kialakult mezőgazdasági és szolgáltatási kultúrára.
A mai táblaavatással emlékhellyé válik Dalmand vasúti felvételi épülete, emlékeztetve a vasút által megalapozott gazdaság nagyságára és társadalomépítő szerepére.
Köszönöm a figyelmüket!”
Pálmai András előadásából pedig az alábbiakat tudhattuk meg:
A tervezett kerékpárúti fejlesztés előkészítési feladatainak keretében az engedélyezési és kiviteli tervek a 2020. július 23-án elkészült tanulmányterv alapján, az alábbi meghatározott műszaki tartalmat figyelembe véve készülhetnek el.
A Siófok-Pécs kerékpáros útvonal új nyomvonalon vezetett önálló kerékpárút, kerékpáros nyom és közúton kijelölt útvonal fejlesztési lehetőségeit tárja fel, figyelembe véve a környezetvédelmi előírásokat. A kerékpáros útvonal nyomvonalát az 1990-ben felhagyott kisvasútvonal, valamint a Mecsek dombság adottságai határozták meg. A tervezett kerékpárút a Balatoni Bringakör kerékpáros útvonalhoz csatlakozva indul Siófokon a Sió-csatorna partján, felhasználva a meglévő kerékpárutat. Siófok és Tamási között a vízfolyásokkal párhuzamosan, valamint a felhagyott kisvasút nyomvonalát követve tervezett az útvonal.
Tamási településen a meglévő kerékpárforgalmi hálózathoz csatlakozva, annak lokális fejlesztésével vezet a kerékpáros útvonal. Tamási és Dombóvár települések között a felhagyott kisvasút nyomvonalát követve halad a nyomvonal. Dombóvár településen a meglévő kerékpárforgalmi hálózat kerül fejlesztésre, melynek nagyrésze leromlott állapotú. Dombóvár és Vásárosdombó között a 611. sz. főúttal párhuzamosan önálló kerékpárút építése tervezett.
A „Mecsek kör” kerékpáros útvonal Vásárosdombó és Orfű közötti gerincét a Baranya-csatorna partján és a 6608. j. országos közúttal párhuzamosan vezetett önálló kerékpárút nyomvonala jelenti Vásárosdombó, Sásd, Oroszló, Magyarhertelend, Tekeres és Orfű települések érintetésével. A Vásárosdombó-Kisvaszar-Magyarszék-Magyarhertelend településeket érintő félkör az alacsony forgalmú 6546. j. országos közúton és a Halas-tavak töltésén vezetett önálló kerékpárút építésével tervezett. Az Oroszló-Kishajmás-Husztót-Kovácsszénája-Orfű településeket érintő félkör az alacsony forgalmú 6601. j. országos közúton, valamint a Kovácsszénájai-tó és a Herman Ottó-tó partján vezet. Orfű és Pécs között a meglévő kerékpárút forgalomtechnikai elemekkel, valamint lokális javításokkal kerül fejlesztésre, majd pedig a nyomvonal csatlakozik Pécs meglévő kerékpárforgalmi hálózatához.
A kerékpárút gerincnyomvonal becsült hossza 136 km, az egyéb kiegészítő nyomvonalakat figyelembe véve 174 km hosszú az útvonal, amely 4 LOT-ra került megbontásra, az alábbiak szerint:
1. rész: Siófok – Tamási (Termálfürdő) közötti cca. 49 km hosszúságú kerékpárúti szakasz (ezen belül az új építésű szakasz cca. 34,5 km);
2. rész: Tamási (Termálfürdő) – Dombóvár (központ) közötti cca. 38 km hosszúságú kerékpárúti szakasz (ezen belül az új építésű szakasz cca. 27,5 km);
3. rész: Dombóvár (központ) – „Mecsek-kör” (Oroszló – Tekeres) közötti cca. 49 km hosszúságú kerékpárúti szakasz (ezen belül az új építésű szakasz cca. 21,5 km);
4. rész: „Mecsek-kör” (Oroszló – Tekeres) – Pécs (Szigeti út) közötti cca. 38 km hosszúságú kerékpárúti szakasz (ezen belül az új építésű szakasz cca. 21 km).
Projekt státusz
2. rész: Tamási (Termálfürdő) – Dombóvár (központ): az útépítési engedélyek 2024. februárban kiadásra kerültek. A végleges kiviteli tervek 2024. áprilisban leszállításra kerültek, a kisajátítási tervek kettős záradékolása 2024. július 22-én megtörtént.
Megtette élete leghosszabb útját a – most már dalmandi – Jah kocsi
