Még 2019 szeptemberében, amikor a LEGO Hungary Budapestre hozta az életnagyságú Bugatti sportautót, gyúlt fény a fejemben: mi lenne, ha elkészülne Kadarkút egykori vasútállomása is építőkockákból.
Az ötletemen felbuzdultam, le is töltöttem a három nagyobb digitális kreátor program közül azt, amelyről azt hittem, hogy érteni fogom, és menni a számítógépemen. Némi kísérletezés után kiderült, ez már nem az a szint, amikor gyerekként építgettem más, fantáziadarabot. Továbbá a program is túl sokszor fagyott le. Győri János barátomhoz fordultam. Ő már ismert volt akkor is arról, hogy elkészítette a dánok kis alkatrészeiből már saját kútfőből Kiss Norbert immáron hétszeres kamion Európa-bajnok kamionját, Michelisz Norbert túraautóit, vagy Tim Gábor sportverdáit. Bevallottan tartott attól, hogy én épület szeretnék, de ennek ellenére izgatta az, hogy a komfortzónáján kívül dolgot tervezhet – és építhet.
Biztosra mentünk, az akkor már megtalált legnagyobb és legrégebbi képekből indultunk ki. Rendelkezésünkre állt az eredeti 1905-ös tervrajz, amelyet akár még személyesen az építőipari cég akkori kivitelezője, Pallós Ármin tarthatott a kezében. Tényleg lépésről-lépésre, szobánként, majd emeletenként haladtunk, egészen a kéményig. Folyamatos egyeztetést kívánt az is, hogy mi volt a tervrajzon, ami aztán a valóságban mennyivel lett másképp megvalósítva. Végül nagyjából 2020 tavaszára teljesen összeállt a dolog. Az eredeti terv az volt, hogy a digitális változatot egy a vonalról tartott előadásom végén Kadarkúton a Jálics-napon az iskolában leplezem le. 2020 márciusa volt ekkor, és beütött a koronavírus járvány.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Jó egy évvel később azonban már teljesen más szelek fújtak az iparágban, a LEGO is épp lábalt ki a COVID-okozta gazdasági károkból. Ekkor nem is volt téma az, hogy megkezdhessük érdemben is az igazi megvalósítását ennek a projektnek. Arról nem is beszélve, hogy számukra is talán megdöbbentő és ijesztő volt amikor lekértük a programban az alkatrész listát. 5314 db volt ez, és akkor az volt az üzenet lényege, hogy legyünk kedvesek csökkenteni ezt a számot, ahogy csak tudjuk, mert azért mégsem a Titanicot építjük…
Eltelt pár év, félre is kellett tenni a dolgot, mert voltak sokkal fontosabb dolgok is, amelyek hátráltattak minket. Aztán egy újabb LEGO rendezvényen csak átbeszéltük ezt Siket Lóránttal, a magyarországi LEGO szenior kommunikációs vezetőjével, aki továbbra is látta a fantáziát a kis mellékvonali vasútállomásban, és zöldre váltott a lámpa. Közben kiderült, hogy ennyi idő alatt is, de nagyot fordult a világ.
Már egyáltalán nem volt „menő” az a fejlesztőprogram, amit Jani használt, gyakorlatilag őskövületnek számít. Sikerült újra beröffenteni, aztán heteken át ment a levelezés, hogy pontosan akkor mennyi, és milyen alkatrészre lenne szükségünk. Végül pont a fordítottja történt annak, ami korábban volt a kérés. Szerencsésebb volt ugyanis Nyíregyházán oly módon kiválogatnia a LEGO embereinek az elemeket, hogy egy adott típusból, minél többet. Így ez némi újratervezést jelentett, valamit azt, hogy még az 5 évvel ezelőtti tervekhez képest is pár stíluselemet szebben tudtunk kivitelezni, az akkor kitaláltakhoz képest. Nagy volt az öröm, amikor szóltak egyszer, hogy vár ránk egy nagyobb csomag a magyarországi gyáruk portáján. Nagyjából a kockák 2/3-ada lett meg, így elkezdődhetett végre az igazi építés is.
Ekkor szembesültünk azzal a legnagyobb gonddal, hogy számos olyan alkatrészt találtunk ki ebbe az installációba, amelynek a gyártása már megszűnt. Szerencsére Jani ezt rutinból kezelte, és mondta mindig, hogy hová érdemes fordulni épp, az aktuális adag hiányzó elem miatt. Így került a képbe először a KockaÁruház, akik majdnem a fele alkatrészt elő tudták keríteni a shopjukból, pár nap alatt. Nagy löketet kapott a projekt, és tényleg a végén már csak a legnehezebben beszerezhetők voltak hátra. Ekkor már törekedtünk arra, hogy egy olyan partnert találjunk, aki esetleg tud segíteni abban is, hogy az összes maradék előkerüljön, ha kell, a föld alól is. Itt vállalt oroszlánrészt az ütemtervünkben a szegedi Sun City Brix csapata. A saját készletükön kívül még vagy 5 helyről, – így külföldről is – elővarázsolták azt is, ami már szinte egy lehetetlen küldetéssel érne fel beszerezni.
Innen már gyakorlatilag célegyenesbe került a dolog, és a Kaposvár-Barcs 120 kiállítás megnyitóján látható lesz a végeredmény november 29-ig a Dráva Közérdekű Muzeális Kiállítóhelyen, Barcson. Utolsó pillanatban pedig névtábla is lett, köszönhetően Horváthné Kovács Mónikának, aki mondjuk úgy: rutinos LEGO matrica modder. Gyakorlatilag fénykép alapján lehozta az eredeti „KADARKUT” feliratot. Sajnos, ugyanis azt a fontkészletet, amit akkoriban használt az Államvasutak a mellékvonalainál, továbbra sem sikerült még terv szinten sem megtalálnia a MÁV-nak.
Aki végig követte a dolgot, tudhatja, hogy az épület különlegessége az, hogy emeletenként szétszedhető, és kicsit hasonlóan egy babaházhoz. A beltér is részletesen kidolgozott, bútorokkal, és minden olyannal, amire egy állomásfőnöknek vagy az utasoknak szükségük lehet.
Ezúton is szeretném megköszönni az összes segítőnk közreműködését, Janinak meg a kitartást! Méltó helyre kerül, nem is kérdés.
Sokan kérdezték már, hogy lenne-e esetleg esélye annak, hogy kereskedelmi forgalomba is kerülhessen ez a HÉV III-as, emeletes felvételi épület. Röviden: ehhez az kell, hogy beadjuk a LEGO megfelelő oldalán (IDEAS) pályázatként, ott kapjon 10.000 szavazatot, majd kb. 3.000 előrenelést, a jelenlegi szabályzat szerint. Nem gondolom teljes mértékben lehetetlennek. Azonban a realitások talaján maradva, elsősorban a volt Monarchiánk területén lenne erre igény. Esetleg még a világ további vasútbarátainál, elsősorban Angliában és Németországban. Az árképzést pedig lehetetlen lenne megmondani, de talán valahol az Orient expressz és a már korábban emlegetett Titanic közé tehető. Maga az épület azért csak 4885 darabból áll, hozzá még a berendezések további 576 alkatrész. Ezeket pedig csak le kellene gyártani, illetve olyan formákat is elő kellene szedni a fiók aljáról, amelyek már nincsenek forgalomban…
Végül, hogyan csinálj Kadarkút állomásából egy mozdulattal az eredeti földszintes bárdudvarnokit? Miképp bizonyítod, hogy modulárisan gondolkodtak az egykori mérnökei a monarchiának, hogy akár felfelé bővíthető, vagy csökkenthető legyen egy állomás kis költséggel? Vedd ki az emeleti részt, és kész is vagy! Ugyanis az állomásunk pár mozdulattal szétszedhető…
Elkészült Kadarkút állomása 0-ás méretben, egy pénzverdei vasút mellé!
