A Dél-Dunántúl vasútvonalai között sok olyan állomás található, amely első pillantásra csak egy név a menetrendben vagy egy pont a vasúti térképen.
Mégis, ha közelebbről megvizsgáljuk őket, kiderül, hogy mindegyiknek saját története, saját hangulata és saját szerepe van a magyar vasút életében.
Ezek közé tartozik Csoma–Szabadi állomás is, amely a Dombóvár–Gyékényes vasútvonalon található. Az állomás története jól példázza a vidéki magyar vasút fejlődését: a kezdeti időszak élénk személy- és áruforgalmától kezdve a gazdasági vasutak világán át egészen napjaink korszerű, de megváltozott szerepéig.
Ma a legtöbb utas számára talán csak egy csendes állomásnak tűnik. A peronokon kevesebb az ember, mint régen, a régi rakodások emlékei lassan eltűnnek, a kisvasút már csak a múlt része. A vasútüzem szempontjából azonban Csoma–Szabadi továbbra is fontos szolgálati hely: itt ugyanúgy zajlik a vonatok biztonságos közlekedésének szervezése, mint a nagyobb állomásokon.
A vonatok érkezése, a jelzők állása, a váltók helyzete, a telefonbeszélgetések a szomszéd állomásokkal, a forgalmi döntések mind egy láthatatlan rendszer részei, amelynek célja, hogy a személy- és tehervonatok biztonságosan eljussanak céljukhoz.
A Dombóvár–Gyékényes vasútvonal jelentősége
A Dombóvár–Gyékényes vasútvonal a Dél-Dunántúl egyik fontos közlekedési útvonala. Létrejöttének egyik legfontosabb oka az volt, hogy a térség gazdasági életét bekapcsolja az országos vasúti hálózatba.
A vasút megjelenése alapvetően megváltoztatta a környező települések életét. A korábban lassú és bizonytalan közúti szállítás helyett nagy mennyiségű áru mozgatása vált lehetővé. A mezőgazdasági termékek, az ipari alapanyagok és az emberek számára a vasút jelentette a kapcsolatot a távolabbi városokkal.
Dombóvár már a vasút fejlődésének korai időszakában jelentős csomóponttá vált. Innen több irányba indultak vasútvonalak, így a Kaposvár, Gyékényes és a Balaton térsége felé vezető kapcsolatok is fontos szerepet kaptak.
A vonal egyik sajátossága, hogy egyvágányú, villamosított fővonalként működik. Ez különleges forgalomszervezési feladatot jelent, hiszen ugyanazon a pályán kell összehangolni a különböző sebességű személy- és tehervonatok közlekedését. Egy ilyen vonalon a középállomások szerepe felértékelődik.
Csoma–Szabadi állomás kialakulása és fejlődése
Csoma–Szabadi állomás létrejötte szorosan kapcsolódik a vasút térségbeli terjeszkedéséhez. Az állomás nem egyszerű megállóhelyként működött, hanem kezdettől fogva olyan szolgálati hely volt, amely képes volt a vonatok keresztezésére és a helyi áruforgalom kezelésére.
A vidéki állomások életét mindig meghatározta a környezet gazdasága. Csoma és Szabadi környékén elsősorban a mezőgazdaság jelentette a legfontosabb kapcsolatot a vasúttal.
A vasútállomás nemcsak az utazók számára volt fontos. A gazdálkodók, kereskedők és helyi vállalkozások számára a vasút jelentette azt a lehetőséget, hogy termékeiket nagyobb távolságokra is eljuttathassák.
Az állomáson az évtizedek során kialakult a középállomásokra jellemző infrastruktúra:
- több vágány a vonatok fogadására;
- kitérők a keresztezések lebonyolítására;
- szolgálati helyiségek;
- rakodási lehetőségek;
- biztosítóberendezési rendszer;
- állomási kommunikációs eszközök.
A vasút aranykorában egy ilyen állomás sokkal mozgalmasabb hely volt, mint napjainkban. A személyvonatok mellett rendszeresen érkeztek tehervonatok, dolgoztak rakodómunkások, tolatási mozgások zajlottak, és az állomás szerves része volt a környék mindennapi életének.
A Dombóvári Gazdasági Vasút – egy eltűnt világ emlékei
Csoma–Szabadi történetének egyik legérdekesebb fejezete az egykori kisvasút. A Dombóvári Gazdasági Vasút keskeny nyomtávú hálózata különleges kapcsolatot teremtett a nagyvasút és a környék mezőgazdasági területei között. A kisvasút szerelvényei olyan helyekre is eljutottak, ahová a normál nyomtávú vasút nem épült ki. Elsősorban gazdasági célokat szolgált, de személyszállító vonatai révén a helyi lakosság közlekedésében is szerepet vállalt.
A kisvasúti vonatok érkezése egészen más hangulatot adott az állomásnak. A kisebb mozdonyok, a rövidebb szerelvények és a sajátos üzemvitel külön világot jelentettek a nagyvasút mellett.
Csoma–Szabadi ekkor igazi átszálló- és átrakóhely volt: két különböző vasúti rendszer találkozási pontja. A közúti közlekedés fejlődése, a mezőgazdaság átalakulása és a gazdasági vasutak szerepének csökkenése azonban végül ennek a hálózatnak a megszűnéséhez vezetett.
Ma már csak az emlékek, régi fényképek és néhány megmaradt nyom idézi fel azt az időszakot, amikor a kisvasút szerelvényei még rendszeresen megjelentek Csoma–Szabadi állomáson.
Az állomás „agya”: az INTEGRA–DOMINO biztosítóberendezés
A modern vasút egyik legfontosabb eleme a biztosítóberendezés. Ennek feladata, hogy a vonatok közlekedése mindig biztonságos feltételek között történjen.
Csoma–Szabadi állomáson INTEGRA–DOMINO rendszerű biztosítóberendezés található. Ez a magyar vasúton hosszú idő óta alkalmazott, megbízható technikai rendszer, amely a forgalmi szolgálattevő munkájának egyik legfontosabb eszköze. A berendezés kezelése a forgalmi irodában elhelyezett DOMINO kezelőpulton történik. A kezelőpulton a szolgálattevő folyamatosan figyelemmel kíséri az állomás állapotát:
- mely vágányok foglaltak;
- hol tartózkodnak a vonatok;
- milyen állásban vannak a váltók;
- mely jelzők adnak továbbhaladási engedélyt;
- milyen vágányutak vannak beállítva.
Amikor például egy tehervonat érkezik Dombóvár vagy Kaposvár irányából, a forgalmi szolgálattevő előkészíti a vonat útját. A kívánt vágányút beállítása során a rendszer ellenőrzi, hogy:
- a váltók megfelelő állásban vannak-e;
- a vágányút szabad-e;
- nincs-e olyan másik beállított menet, amely veszélyeztetné a közlekedést.
Csak akkor válhat szabaddá a jelző, ha minden biztonsági feltétel teljesül. A berendezés tehát nem helyettesíti a vasutast, hanem segíti annak munkáját. A végső döntésekért, a forgalmi helyzet értékeléséért és a szabályos lebonyolításért továbbra is a szolgálatot teljesítő szakember felel.
A hangosbemondó mögött is vasúti munka van
Az állomás életének fontos része az állomási hangrendszer. Ez a rendszer két külön feladatot lát el. Egyrészt utastájékoztatási feladatokat szolgál. Ezen keresztül történik a vonatok érkezésének, indulásának, esetleges késéseinek vagy rendkívüli változásainak közlése. Másrészt a rendszer térhangos szolgáltatást is biztosít, amely elsősorban az állomási munkavégzés során fontos.
A vasút nemcsak az utasokból áll. Az állomás területén időnként tolatási munkák, műszaki ellenőrzések, pályafenntartási feladatok vagy egyéb üzemi tevékenységek zajlanak. Ilyenkor gyors és egyértelmű kommunikációra van szükség. Egy rövid utasítás a hangos rendszeren keresztül sokszor több ember munkáját hangolja össze.
Egy forgalmi szolgálattevő munkanapja
A vasutas munkája sokak számára kívülről egyszerűnek tűnhet: „fogadja a vonatot, majd elengedi”. A valóság azonban ennél sokkal összetettebb. A szolgálat átvételekor a forgalmi szolgálattevő megismeri az előző szolgálat eseményeit, ellenőrzi a naplóbejegyzéseket, az esetleges forgalmi rendelkezéseket és a pályán érvényben lévő korlátozásokat. Ezután kezdődik a folyamatos figyelem.
A telefon vagy rádió megszólalhat egy következő vonat miatt, a biztosítóberendezés jelzései változnak, közben figyelni kell a menetrendet és a szomszéd állomások helyzetét is. A munkakör legfontosabb feladatai közé tartoznak:
- a vonatok fogadása és indítása;
- vágányutak beállítása;
- jelzők kezelése;
- kapcsolattartás más szolgálati helyekkel;
- vonatkeresztek és előzések megszervezése;
- tolatási mozgások biztosítása;
- rendkívüli helyzetek kezelése;
- dokumentáció vezetése.
A jó forgalmi szolgálattevő nemcsak a szabályokat ismeri, hanem előre gondolkodik. Tudnia kell, hogy egy döntés milyen hatással lehet a következő percekre vagy akár az egész vonal forgalmára.
Egy pillanat Csoma–Szabadi állomás életéből
A képeken is megörökített jelenetek jól mutatják az állomás mai világát. Egy tehervonat érkezik. A mozdonyvezető figyeli a jelzőket, miközben a forgalmi szolgálattevő az állomás területén ellenőrzi a mozgást. A modern villamos mozdony mögött több száz méteren keresztül sorakoznak a kocsik: konténerek, tartálykocsik vagy hagyományos tehervagonok.
A Railpool TRAXX vagy Siemens Vectron mozdonyok ma már a magyar vasút mindennapi szereplői. Teljesítményük, korszerű vezérlésük és nemzetközi alkalmazhatóságuk lehetővé teszi, hogy a Dél-Dunántúl vasútvonalai bekapcsolódjanak az európai árufuvarozásba. A másik pillanatban már személyvonat érkezik. A szerelvény megállása ma már nem feltétlenül jelent utascserét. Sok esetben a megállás oka a forgalom megszervezése: egy tehervonat elengedése, egy keresztezés lebonyolítása vagy egy forgalmi helyzet megoldása.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az állomás elvesztette volna jelentőségét. Éppen ellenkezőleg: ezek a pillanatok mutatják meg igazán egy középállomás szerepét.
A személyszállítás kérdése és a jövő lehetőségei
Csoma–Szabadi történetében mindig fontos szerepet játszott a személyszállítás. A múltban az állomás a környék lakosságának egyik fontos közlekedési kapcsolata volt. Innen lehetett eljutni Dombóvárra, Kaposvárra, illetve a távolabbi célpontok felé.
Napjainkra azonban a vasúti személyszállítás szerkezete jelentősen átalakult. A jelenlegi menetrendi rendszerben Kaposvár és Dombóvár között a személyvonatok csak meghatározott állomásokon állnak meg már csak három helyen (Kaposszentjakab, Nagyberki, Dombóvár-alsó), Csoma–Szabadi pedig kimarad a rendszeres utasforgalomból. Ugyanakkor az infrastruktúra továbbra is adott.
A pálya villamosított, az állomás rendelkezik a szükséges vágányokkal, biztosítóberendezéssel és forgalmi szolgálattal. Emiatt szakmai és térségi szempontból is felmerülhet annak vizsgálata, hogy a jövőben lenne-e lehetőség olyan regionális személyvonati szolgáltatásra, amely ismét jobban kiszolgálná a kisebb települések lakóit.
A vasút ugyanis nem csupán nagyvárosok közlekedési eszköze. A vidéki térségek megtartó erejének egyik fontos eleme lehet.
Írta: Kemenczei Róbert
130 éves lett a Győr-Veszprém-Dombóvári HÉV, emléktábla avatásra kerül sor Dalmandon
