Révész László, Kadarkút első állomási előljárójának a sírját már néhány éve megtaláltuk, ami a maga nemében példátlan az országban.
Sajnos, nincs jó állapotban, mert a sír felső része le lett döntve, és a környezete is elvadult, tele kelevényekkel. Ettől függetlenül, úgy tűnik, minden eleme megvan, már csak össze kellene rakni újra, mindent meg/kitisztítani. A temető azon része, ahol ez a sír is található, korábban a református egyház kezelésében volt, most már a helyi önkormányzaté. Az átadás során azonban nem került elő semmilyen irat, amelyből kiderült volna, hogy a nyilvántartás szerint az adott síremlék meg lett-e váltva, stb. Röviden: így jelenleg nem ismert semmilyen hozzátartozója, leszármazottja, az eredetileg Ruhmann néven anyakönyvezett Lászlónak.
Jövő tavasszal viszont most már tényleg társadalmi összefogással – mert másképp nem ment – szeretnénk helyreállítani a sírt. Technikailag nézve: kellene majd 5-6 markosabb legény, mert tényleg emelgetni kell majd kőtömböket, amilyen helyen van, oda géppel nagyon nem is lehet beférni. A település korábbi sírkövese segít majd ebben, hogy szakszerű legyen majd a munka a szétszedésnél, összerakásnál, és a tisztításnál, javításnál is. A „kertészeti” részében is segít nekünk majd Mr. Felsőerzsébetpuszta, és mivel dupla a sír, hely is van, és egy jó ötletünk, mit kellene telepíteni középre.
Mivel papíron – pontosabban nélküle – jelenleg rendezetlen a sír sorsa, és „csak úgy” azért nem szeretnénk hozzányúlni, megpróbálnánk megtalálni a Révész-család ma is élő rokonait. Azt szeretnénk, ha az ő egyetértésükkel történne azért bármiféle renoválás. Kénytelenek vagyunk ezért a fix, és ismert adatokból kiindulva családfakutatásba kezdeni. A MÁV Archívumában megtalálható Szolgálati Táblázatából indultunk ki tehát, feltételezvén, hogy ezen adatok stimmelnek.
Révész (eredetileg Ruhmann) László Hódmezővásárhelyen született, 1865. január 3-án. 1893. március 8-án lépett a Magyar Királyi Államvasutak kötelékébe. Ebben az évben vette feleségül Posta Lídiát is Tiszakürtön, és három gyermekük született. Mária (1893 december 30-án) Dombóváron, Ernő (1895. január 10-én) Döbröközön, és Zoltán Gyula (1906. június 11-én) Kadarkúton.
Hivatali esküt 1894-ben tett, nyugdíjba már – elismerő oklevél kíséretében – 1920-ban, Kadarkútról ment. 1898-ban váltottak családnevet, a kor szokásának megfelelően, bizonyos feladatköröket – így az állomásfőnöki pozíciót is – csak teljesen magyarosított családnévvel lehetett ellátni. Az első világháború alatti szolgálatáért Ferenc József ezüst érdemkeresztet kapott. 1934-ben hunyt el, Kadarkúton. Lídia, a férje halála után kocsmát nyitott a saját házában.
A gyermekeiről további információk: Mária kétszer házasodott, először Molnár György cipészmesterhez ment hozzá, 1912.05.18-án Kadarkúton. Ismereteink szerint két gyermekük született. Dezső 1913-ban, aki 20 évesen betegségben meghalt. 1914. május 27-én pedig Ferenc László, aki viszont 1989. november 22-én hunyt el. Ha minden igaz, körzeti orvosként dolgozott, Kaposváron.
Révész Mária másodjára özv. Pál János rendőrnyomozó századossal kötötte össze az életét, szintén Kadarkúton, 1946. július 11-én.
Ernőről annyi tudható, hogy feltehetően ő is többször házasodott, másodjára (?) Bem Irénnel Kaposváron, 1947. február 4-én, Kaposvárott. Segédtisztként szolgált például Kaposmérőben és Középrigócon is, végül nyugalmazott állomási elöljáróként hunyt el 1953. május 2-án hunyt el, a somogyi megyeszékhelyen.
Révész Zoltán Gyula már nem kerül megemlítésre az 1939-es Szeghalmy Gyula: Magyar városok és vármegyék monográfiája 27. Dunántúli vármegyék – Somogy vármegye községe könyvében, ezért feltételezzük, hogy addigra már elhunyt ő is.
Kérjük, aki bármilyen biztos információval rendelkezik ezen Révész családról, vagy a leszármazottjaikról, keressen minket email formájában, vagy Facebookon.
