1968.10.17.: A magyar parlament elfogadta Dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter által előterjesztett új közlekedéspolitikai koncepciót, amely igazodva az MSZMP hosszú távú településfejlesztési koncepciójához, több mint 2000 km gyenge forgalmú mellék- és keskeny nyomtávolságú vasútvonal felszámolását indítványozta.
Csanádi György (Laibach, Ausztria, 1905. júl. 28. – Bp., 1974. ápr. 24.):
közgazdász, mérnök, miniszter, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1958, r. 1970), Kossuth-díjas (1956), Állami díjas (1973). Vasutascsaládból származott. Oklevelet a bp.-i műegy.-en (1927), majd a közgazdaságtudományi karon (1929) szerzett. Pályafenntartási és -építési mérnök volt a MÁV kaposvári osztályán (1929–45). 1945-től 1947-ig a pécsi MÁV-igazgatóságnak, 1949-ig a Közlekedésügyi Min. vasúti műszaki osztályának vezetője, utána a MÁV vezérig.-ja (1949–56) volt. Közlekedés- és postaügyi min. (1956. okt. 29.–okt. 31.); közlekedés- és postaügyi kormánybiztos (1956. nov. 1957. máj. 17.) s közben 1957. márc.-tól a min. mb. vezetője, a közlekedés- és postaügyi min. első h.-e (1957. máj.-1963. dec.), közben a MÁV vezérig.-ja (1962-63) volt. Közlekedés- és postaügyi min. (1963. dec. 9.-1974. ápr. 24.), egy.-i tanár (1951-74), a BME vasútépítési és üzemtani tanszék vezetője, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) elnöke. A Közlekedési és Közlekedésépítéstudományi Egyesület (1951), valamint az MTA Közlekedéstudományi Főbizottságának elnöke (1958) volt. A vasúti üzemtan átfogó műszaki, gazdasági problémáit vizsgálta. Több külföldi tudományos intézmény, így a moszkvai vasútmérnöki főisk. díszdoktorává fogadta. Szakirodalmi munkássága is jelentős. – Irod. Bognár György: Cs. Gy. (Magy. Tud., 1974. 10. sz.); Jakab Miklós: Társadalmi változás és a magyar értelmiség 1944-48 (Bp., 1979)
Forrás: http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC02469/02596.htm
| Normál nyomtávolság (összesen: 634 km) | |
| 1969 | Veszprém külső – Alsóörs, 11 km |
| 1970 | Veresegyház – Gödöllő, 11 km Sellye – Drávasztára-Zaláta, 9 km Kerekegyháza – Elek, 7 km |
| 1971 | Harkányfürdő – Drávaszabolcs, 8 km Baja – Gara, 19 km Kisújszállás – Dévaványa, 30 km Kaba – Nádudvar, 10 km |
| 1972 | Veszprém külső – Meggyespuszta, 11 km Fábiánsebestyén – Árpádhalom, 9 km Baja – Hercegszántó, 31 km |
| 1973 | Moha-Rakodó – Kincsesbánya, 4 km Kisvárda – Baktalórántháza, 27 km |
| 1974 | Sármellék – Zalaszentgrót, 33 km Sárvár – Répcevis, 41 km Szombathely – Rum, 22 km Hetényegyháza – Kerekegyháza, 9 km |
| 1975 | Zalabér-Batyk – Bajti elágazás, 38 km Mezőtúr – Túrkeve, 16 km |
| 1976 | Tokod – Annavölgyi-bánya – Sárisáp, 8 km Pécs – Harkányfürdő, 32 km Nagyatád – Barcs, 39 km Kaposvár – Szigetvár, 54 km |
| 1978 | Cegléd – Hantháza, 20 km |
| 1979 | Celldömölk – Fertőszentmiklós, 56 km Kaposmérő – Középrigóc, 50 km |
| 1980 | Zalalövő – Bajánsenye, 19 km |
| 1982 | Nagyharsány – Beremend, 10 km |
| Keskeny nyomtávolság (az ekkor megszűnt gazdasági vasutak nélkül) | |
| 1969 | Pusztaföldvár – Mezőkovácsháza, 20 km |
| 1970 | Diósgyőr-Pereces – Kossuth akna, 21 km |
| 1971 | Békésscsaba – Békéssámson, 60 km |
| 1973 | Cegléd – Tiszajenő – Vezseny, 33 km |
| 1975 | Szeged – Pusztamérges, 43 km Kunhalom – Halastelki iskola, 27 km |
| 1976 | Sárospatak elág. – Zemplénagárd, 51 km |
| 1977 | Debrecen-fatelep – Nyírbéltek, 49 km |
| 1979 | Kecskemét Rávágy tér – Kecskemét átrakó, 7 km |
| 1980 | Sárospatak – Füzérkomlós, Sárospatak – Kenézlő Tisza-part, 56 km |
