Ízelítő a tartalomból

Ami a zselici vasútból megmaradt - II. rész
2009.04.14. Kaposvár-Szigetvár

2009 áprilisában egy kis csapat útra kelt, hogy felkutassa az 1976 szilveszterével megszüntetett Kaposvár - Szigetvár vasútvonal Kaposvár és Bőszénfa közti szakaszának maradványait. Szintén ezzel a mellékvonallal kapcsolatos korábbi utunk irányának megfelelően - amikor is Szigetvártól Bőszénfáig igyekeztünk eljutni az egykori vasút mentén, annak közelében - ezúttal is délről észak felé haladtunk (akár a vonal szelvényszámozása). Ez azt jelenti, hogy „vonalbejáró” túránknak Bőszénfáról indulva vágtunk neki.

Bőszénfára előzőleg busszal jutottunk le a 67-es főútvonalon. A 67-es főútvonalon, mely bár a tárgyalt vasútvonalhoz hasonlóan összeköti Kaposvárt és Szigetvárt, Kaposvár és Bőszénfa között közlekedési szempontból mégsem volt párhuzamos azzal. A főúton Bőszénfa és Kaposvár távolsága mindössze 20 km, míg a Surján-patak völgyét követő vasútvonalon 24 km volt. A különbség ugyan nem drasztikus, de a vonatok Bőszénfától más, Gálosfán és Szentbalázson át vezető hosszabb útirányon jutottak el a somogyi megyeszékhelyre. (...)


A vágányok hallgatnak - Középrigóc-Drávafok
2008.04.07. Barcs-Villány

(...) Középrigóc és Sellye közt 94 év szolgálat után, 2006. május 7-én ment el az utolsó személyvonat. A 10 km hosszú Drávafok - Sellye szakaszon ugyan ma is járnak tehervonatok, de a Rigóc és Drávafok közé eső hosszabb részt (25,6 km) a természet vette kezelésbe. A vonalszakaszt a 2006-os bezárás alkalmával még nem törölték a menetrendből, mivel 2007. március 3-ig vonatpótló autóbuszok látták el az utasforgalmat. Ezt követően vette át az üzemeltetést a Pannon Volán. A gazdaságossági szempontok azóta megritkították a vonatok helyett közlekedő buszjáratokat, a vasút által érintett útirányon Barcs és Sellye közt a háromból mára két pár maradt, azonban még ez a szám is csalóka, hisz egyik járatpár sem közlekedik minden nap.

Az egykor 101 km hosszú 62-es számú Barcs - Sellye - Villány vasútvonal Középrigóc és Sellye közé eső része Somogy és Baranya megye legeldugottabb vidékein halad. A manapság minden forgalomtól mentes szakasz bezárása előtt Hazánk egyik legrosszabb állapotú vasúti vonalszakasza volt. (...)


Egy horvát falu magyar vasútállomása - Gola
2007.02.16. Pécs-Gyékényes

Ma Gyékényestől Berzencéig 17 km-es távon nem állnak meg a vonatok a mai 60-as számú vasútvonalon. Azonban nem volt ez mindig így. Ezen a szakaszon a vasút sok helyen mindössze néhány méterre halad a határtól, a Dráva eltávolodik délebbre, a horvátországi települések nagyon közel vannak.

Így a Belovár-Kőrös megyei Gola, magyarul Góla nevű falu is, melynek az Osztárk-Magyar Monarchia hajnalán a Déli Vasút a Barcs - Murakeresztúr szakasz megépítésekor (átadva: 1868. 09. 01.) állomást hozott létre a vonalon. Akkoriban mások voltak a magyar-horvát határok: ez a vasútvonal jelentős szakaszon haladt Horvátország területén. Mivel a horvátok ekkor még nem rendelkeztek önálló állammal, vármegyéik területe csupán Magyarország egyik tartományát alkotta, a különállás nem jelentett problémát. 1920. június negyedikével azonban érvénybe lépett a trianoni békediktátum, amely válaszfalat, azaz országhatárt húzott a falu és az állomás közé: a vasútvonal tekintetében Magyarország javára döntöttek. Igaz, ennek fejében a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság követelte és meg is kapta a teljes zákány-gyékényesi Dráva-hidat, valamint még kisebb további területeket a Dráva bal partján, hogy az ott fekvő horvát településeket (Répás) saját területükről tudják egy vasútvonallal kiszolgálni - ennek megépítésére azonban sosem került sor. Így tehát egy kicsivel eltértek a magyar és a horvát vármegyék korábbi határaitól. Gola község persze Horvátország, illetve a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (később Jugoszlávia) részeként élte tovább mindennapjait. Ez mégsem jelentette a véget a Déli Vasút Gola állomásának. (...)