Ízelítő a tartalomból

A Kaposmérő-Középrigóc vonal objektumai és állapota (1979)
2009.01.28. Kaposvár-Barcs

(...)


Nyomvonalbejárás Kaposmérő és Kadarkút közt 2007-ben
2007.06.10. Kaposvár-Barcs

(...) A Kaposvár - Barcs, avagy Kaposmérő - Középrigóc vasútvonalat (másik két 1976-ban megszüntetett társa, az ugyanezeket a fővonalakat összekötő Kaposvár - Szigetvár és [Somogyszob -] Nagyatád - Barcs vonalak mellett) a Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter nevével fémjelzett 1968-as közlekedéspolitikai koncepció kereteiben az utolsók között, 1979-ben számolták fel. Szilveszter estéjén, december 31-én egy nagy koszorúval indult útjára az utolsó menetrend szerinti vonat az egykori 58-as számú vonalon, majd másnaptól bevezették helyére a buszközlekedést. A Kaposmérő és Középrigóc közti majd 50 km hosszú pályaszakaszt végül 1982-ben elbontották.

Ebben az irományban az egykor 40 km/h-s sebességű közlekedésre alkalmas [Kaposvár -] Kaposmérő - Középrigóc [- Barcs] mellékvonal mai nyomvonalát fogjuk vizsgálni, az egykori vasút talán legfontosabb állomásáig, Kadarkútig. (...)


Requiem egy vasútvonalért
2007.06.02. Kitekintés

A MÁV – eredeti nevén Magyar királyi Államvasút – születésekor, 1868-ban több száz kilométer pályát, rengeteg épületet és nagyszámú „gördülő állományt” örökölt. Az örökség legértékesebb részét azonban a „szürke állomány”, a vasutas gárda képezte, ami – pontosabban akik – nélkül az egész rendszer működésképtelen lett volna. Még nagyobb szükség volt olyan szakemberekre, akik a fejlesztés irányát – elvi és földrajzi értelemben egyaránt – meg tudták határozni. A korszak politikai és gazdasági viszonyainak ismeretében nem csodálkozhatunk azon, hogy az „újszülött” vállalat egyik első és egyben egyik legnagyobb, legnehezebb, de tegyük hozzá, talán a legfontosabb döntése a tengerhez vezető ösvénynek, az ország szívét Fiumével összekötő vasútvonalnak a megépítése volt. (...)