Ízelítő a tartalomból

Életképek a kaposvári cukorgyár 2007-es kampányáról
2007.11.26. Kaposvár

Miközben ismét terítékre kerültek mellékvonalakat romlásba taszító ideiglenes szüneteltetési tervek, s a vasutas szakszervezetek sztrájksorozatokat szerveztek ennek megakadályozására, mi egy kicsit nyugodtabb légkörbe, a Magyar Cukor ZRt. kaposvári gyárába látogattunk. Az alább látható életképek a gyárban kampány idején folyó iparvasúti munkálatok apró töredékét mutatják be. Elsősorban azon a részen fényképeztünk, ahol a vasúton érkezett cukorrépát átmossák, kirakják. (...)


Kisvasúti nap Almamelléken - 2007. május 12.
2007.05.13. Kaposvár-Szigetvár

Almamellék a Zselic dombjai közt található kisközség, az 1950-es évekbeli közigazgatási reform következtében az egykori szigetvári járás nagyrészével együtt ma már nem Somogy, hanem Baranya megye része. 1899-ben építették meg, majd 1900-ban helyezték üzembe a Zselic dombjai közt kanyargó Kaposvár-Szigetvár normálnyomtávú vasútvonalat, mely Almamelléket is érintette. Hamarosan a vasút más formája is megvalósult itt: 1901-ben 600 mm-es nyomközű kisvasutat építettek. Bár a MÁV Kaposvár-Szigetvár vonalát 1976-ban a Csanádi-féle közlekedéspolitikai koncepció keretei közt bezárták, a kisvasút válságaiból kilábalva mára már 30 éve elszigetelten működik. A hivatalosan utolsó üzemnap, 1976. december 31. után is akadt azért némi élet a nagyvasúton, mivel '77-ben pont itt, Almamelléken forgatták a Kihajolni veszélyes című filmet, melyben eredeti fényében láthatjuk az egykori MÁV állomást. Szerepelt benne a kisvasút is, mely ma is a 600 mm-es nyomközű kisvasutak egyik magyarországi képviselője. (...)


Egy horvát falu magyar vasútállomása - Gola
2007.02.16. Pécs-Gyékényes

Ma Gyékényestől Berzencéig 17 km-es távon nem állnak meg a vonatok a mai 60-as számú vasútvonalon. Azonban nem volt ez mindig így. Ezen a szakaszon a vasút sok helyen mindössze néhány méterre halad a határtól, a Dráva eltávolodik délebbre, a horvátországi települések nagyon közel vannak.

Így a Belovár-Kőrös megyei Gola, magyarul Góla nevű falu is, melynek az Osztárk-Magyar Monarchia hajnalán a Déli Vasút a Barcs - Murakeresztúr szakasz megépítésekor (átadva: 1868. 09. 01.) állomást hozott létre a vonalon. Akkoriban mások voltak a magyar-horvát határok: ez a vasútvonal jelentős szakaszon haladt Horvátország területén. Mivel a horvátok ekkor még nem rendelkeztek önálló állammal, vármegyéik területe csupán Magyarország egyik tartományát alkotta, a különállás nem jelentett problémát. 1920. június negyedikével azonban érvénybe lépett a trianoni békediktátum, amely válaszfalat, azaz országhatárt húzott a falu és az állomás közé: a vasútvonal tekintetében Magyarország javára döntöttek. Igaz, ennek fejében a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság követelte és meg is kapta a teljes zákány-gyékényesi Dráva-hidat, valamint még kisebb további területeket a Dráva bal partján, hogy az ott fekvő horvát településeket (Répás) saját területükről tudják egy vasútvonallal kiszolgálni - ennek megépítésére azonban sosem került sor. Így tehát egy kicsivel eltértek a magyar és a horvát vármegyék korábbi határaitól. Gola község persze Horvátország, illetve a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (később Jugoszlávia) részeként élte tovább mindennapjait. Ez mégsem jelentette a véget a Déli Vasút Gola állomásának. (...)