Ízelítő a tartalomból

Búcsú a Balatonszentgyörgy-Somogyszob vasútvonaltól
2009.12.14. Somogyszob-Balatonszentgyörgy

2009 decembere van, a menetrendváltás időszaka. Ezelőtt utoljára két éve és kilenc hónapja, 2007 márciusában került sor vasútvonal-bezárásokra Magyarországon, melyet viszonylagos csend követett. A gazdasági válság, a romló magyarországi gazdasági helyzet és a közösségi közlekedés átalakításának igénye azonban megtörte ezt a csendet. (...) A végleges lista Somogy megyét tekintve a Somogyszob - Balatonszentgyörgy vasútvonalat érinti. (...)


A Somogyi Néplap korabeli cikkei a '79-es vonalbezárásról
2007.07.06. Kaposvár-Barcs

A Kaposmérő - Középrigóc vasútvonal megszüntetésének idején a Somogyi Néplap 1979. december 29-i számában foglalkozott a közelgő vonalbezárásokkal. Azért többes számban, mivel ekkor szűnt meg a Dombóvári GV Somogyba átnyúló Csoma-Szabadi - Cserepespuszta szakasza is. Új kezdet viszont minden egyes vég - a vonatok helyett közlekedő volánbuszok és a közúti közlekedés propagálását tovább fokozva az újság Újév utáni első számában (1980. január 3.) „Elindultak a buszok” címmel közölt írást. (...)


Egy horvát falu magyar vasútállomása - Gola
2007.02.16. Pécs-Gyékényes

Ma Gyékényestől Berzencéig 17 km-es távon nem állnak meg a vonatok a mai 60-as számú vasútvonalon. Azonban nem volt ez mindig így. Ezen a szakaszon a vasút sok helyen mindössze néhány méterre halad a határtól, a Dráva eltávolodik délebbre, a horvátországi települések nagyon közel vannak.

Így a Belovár-Kőrös megyei Gola, magyarul Góla nevű falu is, melynek az Osztárk-Magyar Monarchia hajnalán a Déli Vasút a Barcs - Murakeresztúr szakasz megépítésekor (átadva: 1868. 09. 01.) állomást hozott létre a vonalon. Akkoriban mások voltak a magyar-horvát határok: ez a vasútvonal jelentős szakaszon haladt Horvátország területén. Mivel a horvátok ekkor még nem rendelkeztek önálló állammal, vármegyéik területe csupán Magyarország egyik tartományát alkotta, a különállás nem jelentett problémát. 1920. június negyedikével azonban érvénybe lépett a trianoni békediktátum, amely válaszfalat, azaz országhatárt húzott a falu és az állomás közé: a vasútvonal tekintetében Magyarország javára döntöttek. Igaz, ennek fejében a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság követelte és meg is kapta a teljes zákány-gyékényesi Dráva-hidat, valamint még kisebb további területeket a Dráva bal partján, hogy az ott fekvő horvát településeket (Répás) saját területükről tudják egy vasútvonallal kiszolgálni - ennek megépítésére azonban sosem került sor. Így tehát egy kicsivel eltértek a magyar és a horvát vármegyék korábbi határaitól. Gola község persze Horvátország, illetve a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (később Jugoszlávia) részeként élte tovább mindennapjait. Ez mégsem jelentette a véget a Déli Vasút Gola állomásának. (...)