A Csanádi György-féle 1968-as közlekedéspolitikai koncepció

1968.10.17.: A magyar parlament elfogadta Dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter által előterjesztett új közlekedéspolitikai koncepciót, amely igazodva az MSZMP hosszú távú településfejlesztési koncepciójához, több mint 2000 km gyenge forgalmú mellék- és keskeny nyomtávolságú vasútvonal felszámolását indítványozta.

Csanádi György (Laibach, Ausztria, 1905. júl. 28. – Bp., 1974. ápr. 24.): közgazdász, mérnök, miniszter, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1958, r. 1970), Kossuth-díjas (1956), Állami díjas (1973). Vasutascsaládból származott. Oklevelet a bp.-i műegy.-en (1927), majd a közgazdaságtudományi karon (1929) szerzett. Pályafenntartási és -építési mérnök volt a MÁV kaposvári osztályán (1929–45). 1945-től 1947-ig a pécsi MÁV-igazgatóságnak, 1949-ig a Közlekedésügyi Min. vasúti műszaki osztályának vezetője, utána a MÁV vezérig.-ja (1949–56) volt. Közlekedés- és postaügyi min. (1956. okt. 29.–okt. 31.); közlekedés- és postaügyi kormánybiztos (1956. nov. 1957. máj. 17.) s közben 1957. márc.-tól a min. mb. vezetője, a közlekedés- és postaügyi min. első h.-e (1957. máj.-1963. dec.), közben a MÁV vezérig.-ja (1962-63) volt. Közlekedés- és postaügyi min. (1963. dec. 9.-1974. ápr. 24.), egy.-i tanár (1951-74), a BME vasútépítési és üzemtani tanszék vezetője, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) elnöke. A Közlekedési és Közlekedésépítéstudományi Egyesület (1951), valamint az MTA Közlekedéstudományi Főbizottságának elnöke (1958) volt. A vasúti üzemtan átfogó műszaki, gazdasági problémáit vizsgálta. Több külföldi tudományos intézmény, így a moszkvai vasútmérnöki főisk. díszdoktorává fogadta. Szakirodalmi munkássága is jelentős. – Irod. Bognár György: Cs. Gy. (Magy. Tud., 1974. 10. sz.); Jakab Miklós: Társadalmi változás és a magyar értelmiség 1944-48 (Bp., 1979)
Forrás: http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC02469/02596.htm

A koncepció kereteiben bezárt vasútvonalak (1968-1982)

Normál nyomtávolság (összesen: 634 km)
1969 Veszrém külső - Alsóörs, 11 km
1970 Veresegyház - Gödöllő, 11 km
Sellye - Drávasztára-Zaláta, 9 km
Kerekegyháza - Elek, 7 km
1971 Harkányfürdő - Drávaszabolcs, 8 km
Baja - Gara, 19 km
Kisújszállás - Dévaványa, 30 km
Kaba - Nádudvar, 10 km
1972 Veszprém külső - Meggyespuszta, 11 km
Fábiánsebestyén - Árpádhalom, 9 km
Baja - Hercegszántó, 31 km
1973 Moha-Rakodó - Kincsesbánya, 4 km
Kisvárda - Baktalórántháza, 27 km
1974 Sármellék - Zalaszentgrót, 33 km
Sárvár - Répcevis, 41 km
Szombathely - Rum, 22 km
Hetényegyháza - Kerekegyháza, 9 km
1975 Zalabér-Batyk - Bajti elágazás, 38 km
Mezőtúr - Túrkeve, 16 km
1976 Tokod - Annavölgyi-bánya - Sárisáp, 8 km
Pécs - Harkányfürdő, 32 km
Nagyatád - Barcs, 39 km
Kaposvár - Szigetvár, 54 km
1978 Cegléd - Hantháza, 20 km
1979 Celldömölk - Fertőszentmiklós, 56 km
Kaposmérő - Középrigóc, 50 km
1980 Zalalövő - Bajánsenye, 19 km
1982 Nagyharsány - Beremend, 10 km
Keskeny nyomtávolság (az ekkor megszűnt gazdasági vasutak nélkül)
1969 Pusztaföldvár - Mezőkovácsháza, 20 km
1970 Diósgyőr-Pereces - Kossuth akna, 21 km
1971 Békésscsaba - Békéssámson, 60 km
1973 Cegléd - Tiszajenő - Vezseny, 33 km
1975 Szeged - Pusztamérges, 43 km
Kunhalom - Halastelki iskola, 27 km
1976 Sárospatak elág. - Zemplénagárd, 51 km
1977 Debrecen-fatelep - Nyírbéltek, 49 km
1979 Kecskemét Rávágy tér - Kecskemét átrakó, 7 km
1980 Sárospatak - Füzérkomlós, Sárospatak - Kenézlő Tisza-part, 56 km