A Csanádi György-féle 1968-as közlekedéspolitikai koncepció
1968.10.17.: A magyar parlament elfogadta Dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter által előterjesztett új közlekedéspolitikai koncepciót, amely igazodva az MSZMP hosszú távú településfejlesztési koncepciójához, több mint 2000 km gyenge forgalmú mellék- és keskeny nyomtávolságú vasútvonal felszámolását indítványozta.
Csanádi György (Laibach, Ausztria, 1905. júl. 28. –
Bp., 1974. ápr. 24.): közgazdász, mérnök, miniszter, egyetemi tanár, az MTA
tagja (l. 1958, r. 1970), Kossuth-díjas (1956), Állami díjas (1973).
Vasutascsaládból származott. Oklevelet a bp.-i műegy.-en (1927), majd a
közgazdaságtudományi karon (1929) szerzett. Pályafenntartási és -építési mérnök
volt a MÁV kaposvári osztályán (1929–45). 1945-től 1947-ig a pécsi
MÁV-igazgatóságnak, 1949-ig a Közlekedésügyi Min. vasúti műszaki osztályának
vezetője, utána a MÁV vezérig.-ja (1949–56) volt. Közlekedés- és postaügyi min.
(1956. okt. 29.–okt. 31.); közlekedés- és postaügyi kormánybiztos (1956. nov.
1957. máj. 17.) s közben 1957. márc.-tól a min. mb. vezetője, a közlekedés- és
postaügyi min. első h.-e (1957. máj.-1963. dec.), közben a MÁV vezérig.-ja
(1962-63) volt. Közlekedés- és postaügyi min. (1963. dec. 9.-1974. ápr. 24.),
egy.-i tanár (1951-74), a BME vasútépítési és üzemtani tanszék vezetője, a
Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) elnöke. A
Közlekedési és Közlekedésépítéstudományi Egyesület (1951), valamint az MTA
Közlekedéstudományi Főbizottságának elnöke (1958) volt. A vasúti üzemtan átfogó
műszaki, gazdasági problémáit vizsgálta. Több külföldi tudományos intézmény, így
a moszkvai vasútmérnöki főisk. díszdoktorává fogadta. Szakirodalmi munkássága is
jelentős. – Irod. Bognár György: Cs. Gy. (Magy. Tud., 1974. 10. sz.); Jakab
Miklós: Társadalmi változás és a magyar értelmiség 1944-48 (Bp., 1979)
Forrás:
http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC02469/02596.htm
Normál nyomtávolság (összesen: 634 km) | |
1969 | Veszrém külső - Alsóörs, 11 km |
1970 | Veresegyház - Gödöllő, 11 km Sellye - Drávasztára-Zaláta, 9 km Kerekegyháza - Elek, 7 km |
1971 | Harkányfürdő - Drávaszabolcs, 8 km Baja - Gara, 19 km Kisújszállás - Dévaványa, 30 km Kaba - Nádudvar, 10 km |
1972 | Veszprém külső - Meggyespuszta, 11 km Fábiánsebestyén - Árpádhalom, 9 km Baja - Hercegszántó, 31 km |
1973 | Moha-Rakodó - Kincsesbánya, 4 km Kisvárda - Baktalórántháza, 27 km |
1974 | Sármellék - Zalaszentgrót, 33 km Sárvár - Répcevis, 41 km Szombathely - Rum, 22 km Hetényegyháza - Kerekegyháza, 9 km |
1975 | Zalabér-Batyk - Bajti elágazás, 38 km Mezőtúr - Túrkeve, 16 km |
1976 | Tokod - Annavölgyi-bánya - Sárisáp, 8 km Pécs - Harkányfürdő, 32 km Nagyatád - Barcs, 39 km Kaposvár - Szigetvár, 54 km |
1978 | Cegléd - Hantháza, 20 km |
1979 | Celldömölk - Fertőszentmiklós, 56 km Kaposmérő - Középrigóc, 50 km |
1980 | Zalalövő - Bajánsenye, 19 km |
1982 | Nagyharsány - Beremend, 10 km |
Keskeny nyomtávolság (az ekkor megszűnt gazdasági vasutak nélkül) | |
1969 | Pusztaföldvár - Mezőkovácsháza, 20 km |
1970 | Diósgyőr-Pereces - Kossuth akna, 21 km |
1971 | Békésscsaba - Békéssámson, 60 km |
1973 | Cegléd - Tiszajenő - Vezseny, 33 km |
1975 | Szeged - Pusztamérges, 43 km Kunhalom - Halastelki iskola, 27 km |
1976 | Sárospatak elág. - Zemplénagárd, 51 km |
1977 | Debrecen-fatelep - Nyírbéltek, 49 km |
1979 | Kecskemét Rávágy tér - Kecskemét átrakó, 7 km |
1980 | Sárospatak - Füzérkomlós, Sárospatak - Kenézlő Tisza-part, 56 km |