Egy horvát falu magyar vasútállomása - Gola
2007.02.16. Pécs-Gyékényes

Ma Gyékényestől Berzencéig 17 km-es távon nem állnak meg a vonatok a mai 60-as számú vasútvonalon. Azonban nem volt ez mindig így. Ezen a szakaszon a vasút sok helyen mindössze néhány méterre halad a határtól, a Dráva eltávolodik délebbre, a horvátországi települések nagyon közel vannak.

Így a Belovár-Kőrös megyei Gola, magyarul Góla nevű falu is, melynek az Osztárk-Magyar Monarchia hajnalán a Déli Vasút a Barcs - Murakeresztúr szakasz megépítésekor (átadva: 1868. 09. 01.) állomást hozott létre a vonalon. Akkoriban mások voltak a magyar-horvát határok: ez a vasútvonal jelentős szakaszon haladt Horvátország területén. Mivel a horvátok ekkor még nem rendelkeztek önálló állammal, vármegyéik területe csupán Magyarország egyik tartományát alkotta, a különállás nem jelentett problémát. 1920. június negyedikével azonban érvénybe lépett a trianoni békediktátum, amely válaszfalat, azaz országhatárt húzott a falu és az állomás közé: a vasútvonal tekintetében Magyarország javára döntöttek. Igaz, ennek fejében a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság követelte és meg is kapta a teljes zákány-gyékényesi Dráva-hidat, valamint még kisebb további területeket a Dráva bal partján, hogy az ott fekvő horvát településeket (Répás) saját területükről tudják egy vasútvonallal kiszolgálni - ennek megépítésére azonban sosem került sor. Így tehát egy kicsivel eltértek a magyar és a horvát vármegyék korábbi határaitól. Gola község persze Horvátország, illetve a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (később Jugoszlávia) részeként élte tovább mindennapjait. Ez mégsem jelentette a véget a Déli Vasút Gola állomásának. A trianoni békediktátum szövege a vasutakról szóló részében ugyanis külön kitért az akkori „Gola város és kerülete” részére fenntartott állomás használatának rendjére...

303. Cikk. Avégből, hogy a szerb-horvát-szlovén területen fekvő Gola város és kerülete részére a magyar területen levő golai vasúti állomásnak, úgyszintén ezeket a vonalakat és ezt a kerületet szolgáló vasútnak használata biztosítva legyen és abból a célból, hogy a csáktornya-nagykanizsai és zágráb-gyékényesi vonal között a szerb-horvát-szlovén forgalom részére a közvetlen vasúti összeköttetés szabad használata a fentemlített vonalak között szerb-horvát-szlovén területen levő közvetlen vasúti vonal kiépítéséhez szükséges idő alatt biztosítva legyen, a golai pályaudvar és a kotor-barcsi vasúti vonal üzemének rendjét az érdekelt magyar és szerb-horvát-szlovén igazgatások között létesítendő egyezmény fogja megállapítani. Ha ezek az igazgatások nem tudnának megegyezésre jutni ennek az egyezménynek rendelkezéseire nézve, a vitás kérdéseket a jelen szerződés 301. Cikkében említett illetékes Szakértőbizottságok döntik el.”


Golai térkép a huszadik század elejéről. Forrás: Moór Attila

1926-ban egyezmény született a golai állomás használata tárgyában, melyet 1929-ben törvénybe foglaltak. Most ebből következik az ideillő részlet...

1929. évi XLV. törvénycikk
a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal egyes közlekedési kérdések rendezése, valamint a határjelzések fenntartásának szabályozása tárgyában Belgrádban 1926. évi július hó 24-én kötött Egyezmények becikkelyezéséről


...

Egyezmény a golai pályaudvar használata tárgyában

1. Cikk. A szerb-horvát-szlovén területen levő Gola község és kerülete lakosai részére biztosíttatik a magyar területen fekvő golai pályaudvarnak, valamint az ezen község és kerület részére szolgáló vasútnak használata a személyek, poggyászok, expresszáruk, élőállatok és mindennemű áruk fuvarozása céljából.

Magyarország kötelezi magát arra, hogy az előző bekezdésben említett utasokat és szállítmányokat ugyanazon elbánásban részesíti, amilyenben részesülnek magyar állampolgárok és a magyar eredetű, származású és magyar tulajdonban levő áruk.

2. Cikk. A végből, hogy Gola község és kerülete lakosainak a golai pályaudvar használata megkönnyíttessék, a Szerbek, Horvátok és Szlovénok Királyságának illetékes hatóságai ezen lakosok részére a határátlépés céljára fényképpel ellátott határátlépési igazolványokat fognak kiállítani. Ezeket az engedélyeket a Magyar Királyság illetékes hatóságai láttamozni fogják.

A határátlépési igazolványok általában hathavi érvénnyel fognak bírni és feljogosítják az azokban megnevezettet a határvonalnak napkelte és napnyugta között való átlépésére, valamint a határvonalon át a pályaudvarig vezető út használatára és kizárólag a pályaudvaron való tartózkodásra.

A határátlépési igazolvány birtokosa köteles ugyanazon a napon a határon át visszamenni. Kivételes sürgős esetben a Szerződő Felek végrehajtó hatóságai közös megegyezéssel megengedhetik a határvonalnak az éjjeli órák alatt való átlépését is.

Amennyiben a Szerződő Felek a határátlépésre a jelen Egyezményben megállapítottaknál messzebb menő könnyítéseket nyujtó eljárást állapítanának meg, ezek a könnyítések értelem szerint a szóbanforgó forgalomra is alkalmazást nyernek.

3. Cikk. A végből, hogy Gola község és kerület lakosai számára a mögöttes országrésszel való közlekedés megkönnyíttessék, a Szerződő Felek kormányai gondoskodni fognak arról, hogy Gola és Koprivnica állomás között Gyékényesen át mindkét irányban személyszállító vonatokkal naponta legalább is egy közvetlen kocsi helyeztessék forgalomba.

Ezek az átmenő utasok fel vannak mentve az útlevélkényszer alól és a 2. Cikkben említett határátlépési igazolványon kívül csak oly utazási okmányt kötelesek magukkal hordozni, amilyeneket a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királyságának belügyminisztériuma előír.

Gola község és kerülete lakosai a fentemlített vasúti vonalon való átutazás alatt szabályszerű útlevél nélkül csak az e célra szánt közvetlen kocsikat használhatják. Ebben az esetben a csak határátlépési igazolvánnyal ellátott utasokra a nap folyamán való visszatérés nem kötelező. Nekik a közvetlen kocsikat magyar területen elhagyniok nem szabad.

A fegyveres erő tagjai lőfegyverek és kézi gránátok nélkül legföljebb 12 személyig utazhatnak a közvetlen kocsikban.

A polgári utasoknak kifejezetten meg van tiltva, hogy bármiféle fegyvert magukkal vigyenek.

A közvetlen kocsik utasait és azoknak poggyászait magyar területen magyar rendőr és vámközegek fogják kísérni.

A Szerbek, Horvátok és Szlovének Királyságának a közegei a közvetlen kocsikat saját területüktől Gyékényesig és vissza fogják kísérni, viszont a Magyar Királyság közegei kísérni fogják ezeket a kocsikat saját területükről Drnje na Dravi állomásig és vissza.

4. Cikk. Minden más utasnak szabályszerű láttamozási záradékkal (vízummal) ellátott útlevéllel kell ellátva lennie.

5. Cikk. A közvetlen kocsik utasai és kézipoggyászaik a vámvizsgálat alól mentesek. Az ezen utasok útipoggyászai vámbevallással, vámzár alatt vámvizsgálat nélkül a közvetlen kocsikat továbbító vonatokkal szállíttatnak. A vámkezelés az egyéb árukra nézve érvényben álló rendelkezéseknek megfelelően hajtatik végre.

Az engedélyezett vámkönnyítések csak a Gola községből Gola állomásra vezető úton szállított poggyászokra és árukra alkalmaztatnak.

Abban az esetben, amidőn bizonyos tárgyakra nézve valamely különleges átmeneti tilalom volna érvényben, a magyar királyi kormány még az ilyen tárgyakra is biztosítja a szabad átmenetet, kivéve a hadianyagot, fegyvereket, lőszert és robbanóanyagokat.

Azokat a feltételeket, amelyek mellett vámkönnyítések engedélyezhetők, az illetékes vámhatóságok fogják megállapítani, amelyek erről értesíteni fogják a tekintetbe jövő vasútigazgatóságokat.

6. Cikk. A jelen Egyezmény meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok kicserélését követő tizenötödik napon fog életbe lépni. A megerősítő okiratok Budapesten fognak kicseréltetni.

Minek hiteléül fentemlített Meghatalmazottak az Egyezményt aláírásukkal és pecsétjükkel ellátták.

Kelt Belgrádban, az ezerkilencszázhuszonhatodik évi július hó 24-én.

...

Menetrend 1937-ből: Pécs - Barcs - Nagykanizsa, Nagykanizsa - Barcs - Pécs
Részlet az 1939-es menetrendi térképből, Gola állomásként jelölve van


Gola, a vasútállomás és Perdócmajor, 1951. Forrás: ELTE Térképtár

A vasszigorú kommunista határőrizet azonban már nem adta meg a gólaiaknak a korábbiakhoz hasonló privilégiumot. Hamarosan megszűnt az állomás, az utolsó szolgálat 1951. 06. 18-án volt. Kivehető a helye, Gyékényes és Berzence közt félúton volt, a menetrendi térképen is látható kanyartól kicsivel nyugatra. Mára kevés nyoma maradt, csak a szántóföldek közti, a vasút mentén kiszélesedő fás-bokros terület árulkodik valamiről. Nomeg maga a község, mely mellett szinte karnyújtásnyira haladnak el a vonatok. Talán kb. 100 méter lehet a magyar vasútvonal és a legközelebbi horvát házak között. Gola tehát vasútállomás nélkül maradt. Egyébként rendezett kis falu képét mutatja. Közúton ma is határátkelő: ha Berzencénél hagyjuk el Magyarországot, itt kötünk ki Horvátországban.

Az említett kanyartól keletre, a térképet nézve nagyjából szimmetrikusan a kanyar túloldalán egy másik vasúti megállóhely is volt a közelben: Perdócmajor. Ezt valamikor a harmincas évek végén, a negyvenes évek elején létesítették, 1990-ben szűnt meg. Cselédek laktak itt emeletes házakban, ám mára ezek is eltűntek. A Barcs - Gyékényes vasúti szakasz egyébként is bővelkedik megszűnt kisforgalmú megállóhelyekben: az elmúlt évtizedekben „zárták be” Ferenctelep és Heresznye megállóhelyeket is.


A jelen jól összevethető a múlttal Google Maps felvétel

Szóljon hozzá! A cikkről a fórumban...
Cikkek listája